Program

9.00–10.30

Regisztráció

10.00–10.15 – Extra szolgáltatások a Jogtáron
10.30–10.40

Köszöntő – Dr. Szabó Marianna tartalom és szolgáltatás stratégiai vezető (Wolters Kluwer Kft.)

10.40–11.00

A konferencia hivatalos megnyitója – Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter

11.00–11.20

Újratervezés – rövidebb útvonalon a megalapozott döntésekig – Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

11.20–12.30

Plenáris kerekasztal – Vélemények a „bölcsek tanácsa” gyakorlatából

Levezető elnök: » Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Előadások:
1. A szerződésszegés szabályozásának egyes jogvitás kérdései » Dr. Kemenes István kollégiumvezető (Szegedi Ítélőtábla, Polgári Kollégium)
2. Az új elévülési szabályok értelmezése, tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára » Dr. Fézer Tamás dékánhelyettes, habilitált egyetemi docens (DE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)
3. Értelmezési kérdések a családjog köréből » Dr. Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

A Kúria elnöke a Ptk. hatálybalépését követően abból a célból hozta létre az Elnöki Tanácsadó Testületet, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen kövessék nyomon az új kódex alkalmazását, gyakorlatának alakulását. Megállapításaikat véleményekbe foglalták, melyeket a tagok tolmácsolnak a konferencia résztvevői számára.

12.30–13.30

Ebédszünet

13.30–14.30

Plenáris előadás – A hatósági eljárásjog megújítása

Előadó: » Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, közigazgatási bíró, egyetemi adjunktus (Kúria, ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszék)

Az Országgyűlés december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény bizonyos kérdésekben szakít a bevett szemléletmóddal. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy mit értünk általános alatt. Ennek fényében a hatályra vonatkozó szabályok alapvetően alakulnak át. Jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait. Mindez jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények.

14.30–15.00

Kávészünet

14.45–15.00 – Az e-ügyvédi iroda
15.00–17.00 Párhuzamosan futó szemináriumok

I. A közigazgatási hatósági eljárási szabályok helyett általános közigazgatási rendtartás – az elnevezés mögötti változások

Levezető elnök: » Dr. Lapsánszky András jogi igazgató, tanszékvezető egyetemi docens (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, SzIE Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék)

Előadások:
1. Az Ákr. mint általános szabályrendszer és az általánosság értelmezésének eltéréseiből fakadó változások – Dr. Hajas Barnabás főosztályvezető, egyetemi docens (Igazságügyi Minisztérium, PPKE JÁK Alkotmányjogi és Közigazgatási Tanszék)
2. Az ügyfél helyzetét érintő változások» Dr. Balogh Virág jogi osztályvezető (Telekom – Csoport Jogi Igazgatóság)
3. A hatósági munkában bekövetkező főbb változások» Dr. Számadó Tamás irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal – Bírósági Képviseleti Iroda)

A szeminárium az általános közigazgatási rendtartás újdonságait igyekszik körbejárni: hogyan érintik az új szabályozási megoldások az ágazati jogalkotó jövőbeni feladatait, hogyan alakul a jogalkalmazó szerepe a konkrét hatósági eljárásokban, akár első-, akár másodfokon vagy felügyeleti szervként, s milyen változások várhatóak az ügyfelek helyzetében 2018 januárjától? A szemináriumon az útikalauzok e három szerepkört régóta gyakorló jogászok.

II. Kártérítési jog

Levezető elnök: » Dr. Fuglinszky Ádám habilitált egyetemi docens, ügyvéd (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Előadások:
1. „A sérelem bére” – új bírói gyakorlat a nem vagyoni sérelem megítélése kapcsán» Dr. Szabó Csilla bíró (Fővárosi Törvényszék)

Változott-e a bírói gyakorlat a sérelemdíj megítélése során a nem vagyoni kártérítéshez képest? ● Hátrány bizonyításának szükségessége sérelemdíj esetén – ingadozó bírói gyakorlat, elméleti dilemmák ● A sérelemdíj büntető jellege

2. „Élő kártérítési jog” – avagy felelősségi és kártérítési kérdések az ügyvédi gyakorlatban » Dr. Boronkay Miklós ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda)

A kártérítési felelősség szerződéses korlátozása, illetve kizárása ● Az elmaradt haszon számítása és bizonyítása kártérítési perekben ● Kártérítés fedezeti szerződés alapján

3. Az új kártérítési szabályok értékelése tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára» Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Az „ellenőrzési körön kívüli ok” értelmezési dilemmái ● Az ok-okozati összefüggés és az előreláthatóság viszonya ● A párhuzamos igényérvényesítési tilalom (non-cumul)

Három éve lépett hatályba az új Ptk., amely többek között éppen a kártérítési jog területén hozott alapvető változást. E “garanciális időszakban” már kiütköztek bizonyos értelmezési és alkalmazási nehézségek, kompatibilitási és koherenciazavarok, illetve eldöntendő kérdések, amelyekkel a jogalkotó sem biztos, hogy számolhatott. A szeminárium ezeket járja körül egyetemi oktató és a “tűzvonalban” tevékenykedő (pl. sérelemdíjas ügyeket tömegével tárgyaló) bíró, valamint peres praxist folytató és szerződésszerkesztési gyakorlattal is rendelkező ügyvéd kollégák segítségével. Szó esik a Kúria Tanácsadó Testülete elé került kártérítési jogi problémákról (kontraktuális felelősség: “ellenőrzési kör” fogalma; az előreláthatóság értelmezése; a kontraktuális és a deliktuális felelősség egymáshoz való viszonya, a “non-cumul szabály”); a sérelemdíjhoz kapcsolódó már ismert és ingadozó bírói gyakorlatról (hátrány kérdése, büntető jelleg); valamint arról, hogy az új szabályok hogyan alakítják a szerződésszerkesztési gyakorlatot és a perviteli stratégiát.

III. Értékpapírjog

Levezető elnök: » Dr. Tomori Erika ügyvéd (Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda)

Előadások:
1. A Ptk. 2017 januárjában megújult értékpapírjogi szabályainak relevanciája» Dr. Farkas Yvette, LL.M ügyvéd (Farkas Yvette Ügyvédi Iroda)
2. A KELER szolgáltatásai és a 2015. évi brókerbotrányok» Dr. Krezinger Viktor ügyvéd (Kapolyi Ügyvédi Iroda – a KELER Központi Értéktár Zrt. jogi képviselete)
3. A megújult tőzsde – a régi-új lehetőségek világa» Dr. Balog Ádám vezérigazgató, igazgatósági tag (MKB Bank, Budapesti Értéktőzsde)

IV. Új nemzetközi magánjogi törvény

Levezető elnök: » Dr. Nemessányi Zoltán PhD nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, egyetemi docens (Igazságügyi Minisztérium, BCE GTK)

Előadások:
1. Általános rendelkezések, törvény indoka, EU-joghoz való viszony» Dr. Nemessányi Zoltán PhD nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár,egyetemi docens (Igazságügyi Minisztérium, BCE GTK)
2. Családjog» dr. Bereczki Ildikó szakmai főtanácsadó (Igazságügyi Minisztérium)
3. Joghatóság, elismerés-végrehajtás» Dr. Osztovits András bíró (Kúria, Polgári Kollégium)
4. Eljárási rendelkezések» dr. Szőcs Tibor intézetigazgató (MOKK)

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet immár több mint 37 éve szabályozza a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárási kérdéseket. Az ezen időszak alatt végbement politikai, társadalmi, gazdasági és jogi változásokra reagálva a tervezet egy korszerű, az európai uniós és a nemzetközi jogfejlődés eredményeit figyelembe vevő szabályozást vázol fel. Az új törvény számos eleme a napjainkban gyorsan változó életviszonyok, jogviszonyok egyediesített, rugalmasabb kezelését, így igazságosabb, méltányosabb elbírálását kívánja előmozdítani.

Kiemelendő az új szabályozás azon célkitűzése, hogy a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonyai kapcsán kiküszöbölje a különböző jogrendszerek összeütközéseiből adódó azon – a gyakorlatban sajnos előforduló – helyzeteket, amikor az érintettek különböző államokban eltérő családi jogállással, családi állapottal vagy névvel rendelkeznek. A tervezet a gyermekek legfőbb érdekeinek a védelmét is elő kívánja mozdítani a nemzetközi magánjog eszközeivel, összhangban A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben kelt egyezménnyel. A javaslat ezen túl a vállalkozásokat érintő jogterületekre irányadó nemzetközi magánjogi szabályozásban is újításokat vezet be, amelyek a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését célozzák.

A tervezet elkészítését alapos elméleti kutatómunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, illetve értékelése előzte meg, amely során beazonosításra került, hogy melyik területeken és milyen irányvonalak mentén szükséges modernizálni a hazai nemzetközi magánjogi szabályozást. Kidolgozásában kiemelkedő szerepet töltött be, és az Igazságügyi Minisztérium előkészítő munkáját jelentős mértékben segítette, a nemzetközi magánjog területének számos elismert elméleti és gyakorlati szakértőjét magába foglaló Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság.

17.00 – 17.15
A szó elszáll…
19:00 – 20.00
20.00 –

Gálavacsora

21:30 –
9.00-10.30

Plenáris előadás – Az első- és másodfokú eljárás dinamikája az új polgári perrendtartásban

Előadók: » Prof. Dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár, miniszteri biztos (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék, Igazságügyi Minisztérium)
» Dr. Wallacher Lajos ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens (Erős Ügyvédi Iroda/Squire Patton Boggs, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék)

A plenáris előadás keretei között az előadók részletesen bemutatják a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény által bevezetett, a perkoncentrációt célzó osztott szerkezetű elsőfokú eljárás folyamatát a perindítástól az érdemi tárgyalási szak befejezéséig, nagy hangsúlyt fektetve az előkészítés körében a törvény által biztosított eljárási útvonalak ismertetésére és egyes jogintézmények megváltozott szabályainak elemzésére. Az előadás ismerteti a perfelvétel lezárásának kihatásait a per érdemi tárgyalási szakára, továbbá a másodfokú eljárásra, és az eljárás rugalmasságát biztosító rendelkezéseket egyaránt.

10.30-11.00

Kávészünet

10.45–11.00 – Az e-ügyvédi iroda
Május 24., 11.00-12.00

Plenáris előadás – A közigazgatási perjog önállósulása

Előadó: » Dr. Rozsnyai Krisztina habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék)

A közigazgatási pereket a Pp. különös részéből kikerülve önálló törvény szabályozza 2018. január 1-jétől. A közigazgatási perrendtartás a már kialakult közigazgatási perjogi szabályokból kiindulva teremti meg a közigazgatási perek komplex rendszerét. A bírói gyakorlatból, az európai uniós és az európai egyezményi jogból, továbbá külföldi mintákból merítve kerültek be új jogintézmények, illetve került sor a már létező perjogi intézmények továbbfejlesztésére, természetesen a párhuzamos polgári perjogi kodifikációra figyelemmel.

12.00-13.00

Ebédszünet

12.45–13.00 – Extra szolgáltatások a Jogtáron
13.00-15.00 Párhuzamosan futó szemináriumok (I.-III.)

I. Az új polgári perrendtartás egyes hatékonysági rendelkezései

Levezető elnök: » Prof. Dr. Szabó Imre tanszékvezető egyetemi tanár, választottbíró, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke (SZTE ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Igazságügyi Minisztérium)

Előadások:
1. Az anyagi pervezetés» Dr. Zsitva Ágnes LLM törvényszéki bíró (Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró)
2. A bizonyítás» Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék)
3. Egyes különleges perek megújítása az új polgári perrendtartásban» Dr. Udvary Sándor tanszékvezető habilitált egyetemi docens (KRE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék)

A szeminárium az új polgári perrendtartás hatékonysági rendelkezéseinek bemutatása körében jogeseteken keresztül modellezi a bíróság anyagi pervezetésének eszköztárát és korlátait. A bizonyítás szabályai közül a szeminárium alapvetően az újításokra fókuszál, így a szakértői bizonyítás változásaira, vagy a jogellenesen szerzett bizonyítási eszközök felhasználásának problematikájára. A Pp. különös részébe is lényeges változásokat vezet be az új perjogi kódex, így pl. a személyi állapottal kapcsolatos, a személyiségi jogi vagy a végrehajtási perek körében, amelyeket a szeminárium részletesen bemutat. Az előadók valamennyien a Pp. kodifikációjában aktívan közreműködő gyakorló szakemberek.

II. A társasági jog fejlődésének irányai az új Ptk. talaján – a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok értelmezésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, a vezető tisztségviselők felelőssége ügyvezetési feladataik ellátásáért

Levezető elnök: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág)

Előadások:
1. A gazdasági társaságok szervezeti és működési kereteit meghatározó diszpozitív és kógens szabályok – a legújabb bírósági joggyakorlat ismertetése – Dr. Dzsula Marianna táblabíró (Debreceni Ítélőtábla, Polgári Kollégium)
2. A diszpozitivitás által lehetővé tett alternatív társaságirányítási struktúrák» Dr. Auer Ádám egyetemi adjunktus, szervezési igazgató (NKE ÁKK Civilisztikai Intézet, Államkutatási és Fejlesztési Intézet)
3. Vezető tisztségviselő a penge élén – avagy fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők vagy a cég érdeke az elsődleges» Dr. Csőke Andrea bíró (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág)

A három előadás közül kettő az új Ptk. szabályozási rendszeréből adódó, a gazdasági társaságok alapítását, működését érintő jogértelmezési kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal foglalkozik.
Ismertetésre kerülnek olyan bírósági határozatok, amelyekből kitűnik, hogy a bíróságok milyen jogelvek alapján döntenek arról, hogy valamely, a jogvita során irányadó Ptk.-beli szabály diszpozitív vagy eltérést nem engedő kógens előírás. Megtudhatjuk például, hogy a bíróságok szerint korlátozható-e a kívülállók részvénykönyvbe való betekintési joga, terheli-e a részvénytársaságot kötelező tőkeleszállítás esetén is az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozat közzététele, kizárható-e a szavazásból a korlátolt felelősségű társaság tagja a taggyűlési határozathozatal során.

Külön előadás szól arról, hogy a diszpozitivitás és a mögötte meghúzódó közel 30 éves gazdasági joggyakorlat milyen irányba mozdíthatja el a szervezeti szabályozást. Nemzetközi trend, hogy a jogalkotó szigorítja a szervezeti működésre irányadó szabályokat. Ezeket a normákat vizsgálja a corporate governance témakör, amelynek igazi lehetőségei a diszpozitvitással összekapcsolva használhatók ki.

A harmadik téma a felszámolás alá került cégeknek a megszűnéshez vezető létszakaszát érinti. Azt vizsgálja, hogy
– a cég vezető tisztségviselőjének miként kell ellátnia az ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, mikor terheli felelősség a cég hitelezői igényeinek kielégítéséért;
– e vezetői felelősség megállapítása érdekében ki jogosult pert indítani, miként alakul a bizonyítási teher, milyen bizonyítási eszközök vehetők igénybe, milyen bizonyítékok alapozhatják meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének megállapítását, hogyan bizonyítható a hitelezői igény kielégítésének alapjául szolgáló cégvagyonnak a vezető tisztségviselőnek felróható okból beállott csökkenése;
– van-e módja a vezető tisztségviselőnek a felelősség alóli kimentésre.

III. Különös kártérítések a versenyjogban, a közbeszerzésben és az ügyvédi felelősség körében

Levezető elnök: » Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró, tanszékvezető habilitált egyetemi docens (Kúria, Polgári Kollégium; NKE NETK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék)

Előadások:
1. Versenyjogi jogsértéseken alapuló kártérítés» Dr. Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, tanszékvezető egyetemi docens (Gazdasági Versenyhivatal, KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék)
2. Kártérítés a közbeszerzésben?» Dr. Dezső Attila ügyvéd, választottbíró (CHSH Dezső & Partners Ügyvédi Iroda, MKIK mellett szervezett és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a Közbeszerzési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumának elnöke)
3. „Árnyékperek” megítélése az ügyvédi kárfelelősség körében» Dr. Bartal Géza tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium)

A szekcióban elhangzó három előadást összeköti a tradicionális kártérítési jog alkalmazásának lehetősége, vizsgálva ennek nehézségeit és esélyeit.
A versenyjogi jogsértések nemcsak a közérdeket sérthetik, hanem egyéni jogsérelmet, tipikusan kárt is okozhatnak. Ez utóbbi esetben polgári per indítható, melynek eredményeként a bíróság kártérítést ítélhet meg. A közbeszerzésre vonatkozó uniós irányelvek alapján a kártérítést – a többi jogorvoslati eszközhöz hasonlóan – minden tagállamnak biztosítani kell. Az ügyvédi műhibából fakadó pernyerési esély elvesztése ugyancsak felvetheti a kártérítés vizsgálatának lehetőségét. Az előadók kiváló ismerői a hazai és nemzetközi joggyakorlatnak.

15.00-15.15

Kávészünet

15.00–15.15 – A Jogi beszédleíró…
15.15-17.15 Párhuzamosan futó szemináriumok (IV-VII.)

IV. A közigazgatási perjog önállósulásának következményei – a perbeli személyek szerepeinek változásai és az átfogó szabályozásból következő újdonságok

Levezető elnök: » Dr. Demjén Péter törvényszéki bíró, kollégiumvezető, az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott OBH munkacsoport elnöke (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Észak-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium)

Előadások:
1. Új hangsúlyok az elsőfokú eljárásban – az Ákr. és a Kp. szabályainak együtthatásaira is tekintettel – Dr. Baranyi Bertold ügyvéd
2. A bíró szerepének változásai a közigazgatási perben» Dr. Hajnal Péter tanácselnök (Kúria, Közigazgatási Kollégium)
3. A közigazgatási perorvoslati rendszer változásai» Dr. Vitál-Eigner Beáta ítélőtáblai bíró, kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium)
4. A hatósági ügyeken túli világ – a bírói út kiterjesztése» Dr. Fazekas Marianna habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék)

A szemináriumon annak járunk utána a hivatásrendek avatott képviselőinek segítségével, hogy a Kp. milyen változásokat hoz a mindennapi jogalkalmazói gyakorlatban egyrészt az ügyfelek, illetve a közigazgatási szervek és képviselőik oldaláról, milyen új stratégiákra lehet szükség a közigazgatási perekben, illetve az új szabályozás hogyan hat vissza a hatósági eljárásokra. Másrészt a bírói szerepfelfogásban előirányzott változásokat is vizsgáljuk, s ezeknek a közigazgatási perekre gyakorolt hatásait. A bírói út kiszélesítésének eljárásjogi, dogmatikai következményeiről is szükséges szót ejteni, akárcsak az új jogorvoslati rendről.

V. Biztosítékok a hitelezésben – gyakorlati oldalról

Levezető elnök: Dr. Bodzási Balázs igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár (Igazságügyi Minisztérium)

Előadások:
1. Dologi biztosítékok a hitelezésben» Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)
2. A kezességen innen és túl – Kitekintés a személyi biztosítékok világába» Dr. Györfi-Tóth Péter partner/ügyvéd (Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper)
3. Hitelbiztosítékok a felszámolási eljárásban» Dr. Juhász László c. egyetemi docens, szakértő (PTE ÁJK Büntető és Eljárásjogi Tanszék, Réczicza Dentons Europe LLP)

A hitelezés (elsősorban a vállalati hitelezés) az egész nemzetgazdaság szempontjából meghatározó. Élénkülésének egyik fontos előfeltétele, hogy a jogrendszer megfelelően szabályozza a hitelbiztosítékokat. A gazdasági szempontból legnagyobb jelentőséggel bíró dologi hitelbiztosítékokat a jogalkotó 2016-ban részben újraszabályozta (önálló zálogjog, fiduciárius hitelbiztosítékok). Ehhez kapcsolódóan 2017-ben sor kerül a dologi hitelbiztosítékok felszámolási eljárásban betöltött szerepének áttekintésére is. Mindez a Cstv. módosításának szükségességét is felveti.
Fontos azonban figyelemmel kísérni a gyakorlat alakulását azoknál a hitelbiztosítékoknál is, amelyeket külön jogszabály nem nevesít. Ezek elsődlegesen személyi biztosítékok. Mivel alkalmazásukra nagyrészt külföldi minták alapján kerül sor, kérdéses lehet a megítélésük a magyar jog szempontjából. Sokszor a kezességtől, illetve a garanciától való elhatárolásuk sem egyszerű.
A szekcióban elhangzó előadások egyrészt áttekintést nyújtanak arról, hogy a dologi hitelbiztosítékok (zálogjog, óvadék, fiduciárius biztosítékok stb.) milyen szerepet töltenek be a hitelezésben. Szó esik ezeknek a fizetésképtelenségi eljárásokban betöltött szerepéről is, hiszen a hitelbiztosítékok érvényesítésére sok esetben ezeknek az eljárásoknak a keretében kerül sor. Emellett a szeminárium érinteni fogja azokat a gyakorlatban széles körben elterjedt személyi biztosítékokat is, amelyek nem vagy csak részlegesen jelennek meg jogszabályi szinten.

VI. A jogi személyek nyilvántartása

Levezető elnök: » Dr. Pázmándi Kinga tanszékvezető egyetemi docens, ügyvéd (BME GTK Üzleti Jog Tanszék)

Előadások:
1. A jogi személyek nyilvántartási rendszerének jelene és lehetséges jövője – a szabályozó szemszögéből » Dr. Ribaritsné dr. Győri Enikő szakreferens (Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Jogi Kodifikációs Osztály)
2. Cégeljárás-cégnyilvántartás – szemelvények a cégbíróságok gyakorlatából az új Ptk. után » Dr. Gál Judit tanácselnök, egyetemi docens (Fővárosi Ítélőtábla, Polgári Kollégium; BCE GK Gazdasági Jogi tanszék)
3. A civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos joggyakorlat sarokpontjai – a megváltozott szabályozás és az elektronizáció kihívásai – Dr. Tóth László István bírósági titkár (Fővárosi Törvényszék, Gazdasági Kollégium)

A jogi személyek nyilvántartási rendszerei nem kevés változáson mentek át az elmúlt időkben. Különösen igaz ez a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaira, ahol – a cégeljárásban már beérett – elektronizáció területén jelentős előrelépésnek lehetünk szemtanúi; a mintaokirat, illetve a kötelező elektronikus eljárás az elmúlt évben a civil nyilvántartásokban is megjelent. A szeminárium előadásaival azt kívánjuk körüljárni, hogy milyen a jogi személyek (cégek, civil szervezetek) magyarországi nyilvántartásának jelenlegi helyzete, mik ennek a lehetséges továbbfejlesztési irányai, illetve melyek a jogi személy nyilvántartásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat aktuális sarokpontjai.

VII. Pódiumvita: érvek és ellenérvek (jogesetek feldolgozása)

Levezető elnök: Dr. Parlagi Mátyás kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégium)

Előadók:
1. » Dr. Grósz Katalin partner (Szecskay Ügyvédi Iroda)
2. » Dr. Gárdos Péter ügyvéd (Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda)
3. » Dr. Szecskay András managing partner (Szecskay Ügyvédi Iroda)

Ahogy előző években is, a konferencia idén is jelentős hangsúlyt helyez a joggyakorlatra. Dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese vezetésével a konferencia résztvevői fiktív jogeseteken keresztül vizsgálják a Ptk. egyes kérdéseit.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.