Program

2019. szeptember 24. 10:00-17:00

Plenáris előadások:
  • Mindent szabad, ami nem tilos!? – Diszpozitív és kógens normák, valamint a Ptk. gyakorlata
  • A klasszikus jogalkalmazók – így különösen az ügyvédek és jogtanácsosok, valamint a vállalati szférában dolgozó kollégák – számára ismert és sokszor felmerülő kérdés, hogy mennyiben lehet a magánjogi szabályokat egy adott ügylet sajátosságaira, valamint az ügyfél/ügyfelek igényeire szabni. Ugyan a Ptk. döntően diszpozitív rendelkezései ezen törekvéseket maximálisan támogatják, mégis számtalan esetben dilemma előtt állunk: van-e az adott szabály tekintetében a feleknek döntési szabadsága és szerződési mozgástere.
    A kérdés a Ptk. 2014-es hatályba lépése, így különösen a társasági jog Ptk-ban történő szabályozása óta folyamatos aktualitással bír és sokan sokféle véleményt fogalmaznak meg ebben a tekintetben. A nyitó előadásban Vékás Lajos akadémikus, egyetemi tanár, aki az új magánjogi Kódex megalkotását levezényelte és a téma első számú haza szaktekintélye, ad eligazítást a felvetett problémával kapcsolatban, rávilágítva többek között a diszpozivitás tartalmának helyes értelmezésére, valamint a szerződési jog, illetve szerződési szabadság Ptk-ban gyökerező, illetve a jogelméletből levezethető korlátjaira.

    • Adós – fizess! – A fizetésképtelenségi eljárás szabályozásának fontosabb koncepcionális kérdései (dr. Fabók Zoltán, ügyvéd, DLA Piper)

    A Kormány 2018-ban elhatározta a régóta esedékes új Csődtörvény megalkotását. A kodifikációs munkát az Igazságügyi Minisztérium végzi a 2018. szeptemberében felállított szakmai munkabizottság bevonásával. A Kormány tervei szerint a törvényjavaslat 2019. őszén a Parlament elé kerülhet, így a Konferencia időpontjára várhatóan elérhető lesz a különböző fizetésképtelenségi eljárásokat egységesen szabályozó törvény koncepciója és tervezete.
    A Konferencia fizetésképtelenségi szekciójának nyitó előadását Fabók Zoltán ügyvéd, a DLA Piper Ügyvédi Iroda európai és hazai fizetésképtelenségi ügyekre specializálódott szakértője tartja. Zoltán számos tanulmányt publikált magyar és európai folyóiratokban a fizetésképtelenség aktuális kérdéseiről, és több magyar illetve külföldi konferencián kérték fel előadónak. Zoltán tagja az Igazságügyi Minisztérium által felállított munkacsoportnak, így betekintést tud nyújtani az új fizetésképtelenségi jogszabály – elsősorban a polgári anyagi jogot is érintő – részleteibe.

    • A puding és a próbája – A Pp.-vel kapcsolatos jogalkotói elképzelések és a megvalósuló gyakorlat

    Szemináriumok, kerekasztalbeszélgetések:

    • A Pp. értelmezése a bírói konzultációs testületekben – a gyakorlat alakítása vagy válasz a felmerülő jogalkalmazási kérdésekre?

    A Pp. új vagy korábban is hatályos rendelkezéseit két, kizárólag bírókból álló konzultációs tanácsadó testület is rendszeresen értelmezi, mely állásfoglalások a bíróságokra nem kötelezőek, de iránymutatásul szolgálhatnak a felmerülő kérdések lehetséges értelmezésével kapcsolatban. Az egyik ilyen testület a Kúria elnöke által felállított, az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület, a másik a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása (CKOT). Mindkét testület állásfoglalási nyilvánosak, valamennyi hivatásrend képviselői számára elérhetők. A szeminárium keretei között e két bírói konzultációs testület felkért tagjai mutatják be munkájukat, elemezve egy-egy aktuális jogértelmezést igénylő témakört is.

    • A szerződési szabadság határai, avagy az okiratszerkesztés szépségei és buktatói – Diszpozitív és kógens normák, valamint a Ptk. gyakorlata – kerekasztal beszélgetés

    A diszpozivitás valós tartalma, valamint a szerződéskötési gyakorlat számára megfogalmazható lehetőségei, illetve korlátjai kapcsán a jogalkalmazás, a jogalkotás, valamint a tudomány képviselői beszélgetnek egy asztalnál. Kérdések és dilemmák a szerződési jog világából: honnan ismerheti fel egy okirat szerkesztő jogász, hogy az ügyfél egyedi, ügyletre szabott igénye jogszerűen kiköthető a Ptk. alapján vagy a „megálmodott” konstrukció jogilag aggályos?

    • Perszimuláció I. Érdemi tárgyalás

    2019. szeptember 25. 9:00-16:00

    Szemináriumok, kerekasztalbeszélgetések:
    • Megérett a felülvizsgálatra a Csődtörvény: mit vár a szakma az új fizetésképtelenségi szabályoktól?

    A fizetésképtelenségi eljárások tervezett új szabályozása kapcsán panelbeszélgetés keretében a jogalkalmazás, a jogalkotás, valamint a tudomány képviselőit vitatják meg mind a jelenlegi szabályozással összefüggő tapasztalataikat mind az új Fizetésképtelenségi törvény koncepciójával, illetve tervezetével kapcsolatos várakozásaikat.

    • Munkaügyi bíráskodás átalakulóban – a Pp. és a szervezeti változások munkaügyi perekre gyakorolt hatása

    2019. december 31-én megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, mely szükségképpen magával hozza a munkaügyi bíráskodás szervezeti kereteinek megváltozását, melyek kihatnak mind az elsőfokú mind a jogorvoslati eljárásokra. A szeminárium előadói egyfelől azokat a változásokat elemzik, amelyek a Pp. hatálybalépése folytán következtek be a munkaügyi perek szabályozásában, másfelől arra keresik a választ, hogy a munkaügyi bíróságok szervezeti átalakulása milyen változásokat fog eredményezni a munkaügyi bíráskodásban.

    • A fizetésképtelenség eljárási kérdései: a gyakorlatban felmerülő problémák és a lehetséges jogalkotói válaszok

    A Csődtörvénynek mind a csődeljárásra, mind a felszámolási eljárásra vonatkozó eljárási szabályait számos kritika éri az utóbbi években. A gyakorlati működési zavarok egy része a fizetésképtelenségi eljárások elhúzódásában, a túl alacsony hitelezői megtérülésekben és a még működőképes cégek reorganizációja nem kellő mértékű segítésében is megmutatkozik. A szeminárium előadói azokat a jogi versenyképességet előmozdító eljárásjogi megoldásokat elemzik, amelyekkel a magyar fizetésképtelenségi jog felzárkózhat a fizetésképtelenség kérdését hatékonyan kezelni tudó európai államok közé.

    • Mitől lesz jó és hatékony egy fizetésképtelenségi eljárás?

    Képes-e egy fizetésképtelenségi eljárás gyorsan elvarrni az adós “örökségét”, közben a lehető legjobb megtérüléssel kielégíteni a pórul járt hitelezőket? Mekkora szerepe van az időnek a hitelezői követelések megtérülésében? Partner lehet-e egy ilyen eljárásban az adós vagy csak hátráltatja a folyamatot? A beszélgetésben a fizetésképtelenségi eljárások által leginkább érintett két szereplői kör: a nagy kitettséggel és kockázattal rendelkező banki szféra, valamint az eljárást levezénylő felszámolók képviselői vesznek részt.

    • Perszimuláció II. Másodfokú tárgyalás